Mi az a mononukleózis?
A fertőző mononukleózist vagy “csókbetegséget” 90%-ban az Epstein-Barr vírus (EBV) okozza. Az Epstein-Barr vírus két fő törzse az 1-es típusú EBV (EBV type-1), illetve a 2-es típusú EBV (EBV type-2). Ezek biológiailag és földrajzi eloszlásukban különböznek, de ugyanazokat a klinikai tüneteket okozzák. A betegség legtöbbször tinédzsereknél fordul elő, de szinte bármely életkorban kialakulhat, és egyes esetekben az EBV-fertőzés akár már 1 éves kor után jelentkezhet. A nagyon fiatal gyermekek általában tünetmentesek, vagy a tünetek olyan enyhék, hogy azokat nem diagnosztizálják “mono”-ként. Azok a gyermekek, akik egyszer megfertőződtek, általában immunissá válnak a betegségre.
Hogyan alakul ki és terjed a csókbetegség?
A mononukleózist köznapi nyelven „csókbetegségnek” is nevezik, mivel az azt okozó vírus a legtöbb esetben nyállal terjed - kialakulásához azonban nem kell megcsókolni senkit. Az Epstein-Barr vírus által okozott mono a fertőzött személy szájából származó nyállal vagy más testnedvekkel való közvetlen érintkezés útján terjed. A vírus köhögéssel, tüsszentéssel, vagy csókolózással is továbbadható, de egy fertőzött személlyel való közös étkezés is elegendő lehet hozzá. A mononukleózis ezek mellett egyes esetekben szexuális érintkezés és szervátültetés útján is továbbterjedhet.
A megfertőződést követően általában 4-8 hétbe telik, amíg a tünetek megjelennek, melyek súlyossága egyénenként eltérő lehet. Ráadásul nem csak fiatal gyermekek lehetnek tünetmentesek. Serdülőknél és felnőtteknél sem mindig jelentkeznek észrevehető szimptómák, ám ennek ellenére megfertőzhetnek másokat.
A mononukleózist okozó Epstein-Barr vírusról röviden
Az Epstein-Barr vírus a herpeszvírusok családjába tartozik, és a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (Centers for Disease Control and Prevention, USA) szerint világszerte ez az egyik leggyakoribb embereket megfertőző vírus. Az EBV-vel való megfertőződés után a vírus jellemzően inaktív marad a szervezetben. Ha egyszer aktiválódik, a gyógyulást követően csak ritka esetekben aktiválódik újra, és általában ilyenkor nem jelentkeznek a tünetek.
A mono lappangási ideje és továbbterjedése
Egy vírus inkubációs időszaka, másnéven lappangási ideje a megfertőződés és a tünetek megjelenése között eltelt idő. A mononukleózis esetében ez legtöbbször 4-8 hét, kisgyermekeknél viszont ennél rövidebb is lehet. A tünetek jelentkezése után a mono általában 1-2 hónapig tart. Egyes tünetek, mint például a torokfájás és a láz általában 1-2 hét után enyhülnek, mások viszont, mint például a duzzadt nyirokcsomók és a fáradtság néhány héttel, vagy akár hónappal is tovább tarthatnak.
A szakértők egyenlőre nem tudják, hogy pontosan meddig tart az az időszak, amíg a mono továbbterjedhet másokra. Ezért részben a tünetek változó erőssége és milyensége, részben pedig a hosszú lappangási idő felelős. Egyes vizsgálatok szerint a mono a tünetek első észlelése után 3 hónapig, vagy akár annál tovább is fertőző lehet.
Mik a csókbetegség kialakulásának kockázati tényezői?
A mononukleózis bárkinél előfordulhat, ám a következő csoportoknál nagyobb kockázattal alakul ki a betegség:
- 15 és 30 év közötti fiatalok
- oktatási intézmények diákjai és dolgozói
- orvosi gyakornokok és kórházi dolgozók
- szociális munkások és gondozók
- tömegközlekedéssel utazók és tömegközlekedési dolgozók
- immunszupresszáns gyógyszereket szedők
- bárki, aki rendszeresen kerül közeli kapcsolatba nagyszámú emberrel
Mik a mononukleózis leggyakoribb tünetei?
A csókbetegségben szenvedő betegek gyakran magas láztól, megduzzadt nyaki és hónalji nyirokmirigyektől, és fájó toroktól szenvednek. Egyéb tünetek lehetnek a felsoroltakon kívül az alábbiak:
- fejfájás
- fáradtság
- izomgyengeség
- lapos rózsaszín vagy lila foltokból álló kiütés a bőrön vagy a szájban
- duzzadt mandulák
- éjjeli izzadás
- egyes esetekben duzzadt máj és lép
- ritka esetekben a mononukleózis akár halállal is végződhet
A betegség lefolyása az esetek többségében enyhe, és a tünetek 1-2 hónapon belül maguktól, vagy minimális kezeléssel könnyen megszűnnek.
A mononukleózist sokszor nehéz megkülönböztetni más gyakori, vírusok okozta betegségektől, például az influenzától.
Megelőzhető-e a mononukleózis kialakulása?
A mononukleózissal való megfertőződést és a betegség kialakulását szinte lehetetlen megakadályozni. Ennek legfőbb oka az, hogy azok az egészséges emberek, akik korábban már megfertőződtek az Epstein-Barr vírussal, életük hátralévő részében időszakosan nem csak hordozhatják, hanem terjeszthetik a fertőzést még akkor is, ha ők maguk tünetmentesek. Szerencsére szinte majdnem minden felnőtt megfertőződött már az EBV-vel, melynek köszönhetően a szervezetük antitesteket épített fel a fertőzés leküzdésére és az újrafertőződés elkerülésére. Legtöbben általában életükben csak egyszer kapnak monot.
Egyes esetekben a mononukleózis tünetei az EBV reaktiválódása miatt kiújulhatnak.
Az immunrendszer megfelelő állapota esetén ezek a tünetek valószínűleg enyhe lefolyásúak lesznek.
Rendkívül ritka esetekben a mono az úgynevezett krónikusan aktív Epstein-Barr vírus (CAEBV) kialakulásához vezethet. Ez egy olyan súlyos állapot, amelyben a mononukleózis tünetei akár 6 hónapig, vagy annál tovább is fennállhatnak.
Ha a mono tüneteit tapasztaljuk, vagy a betegség kiújul, forduljunk orvoshoz!
Hogyan kezeljük a mononukleózist otthon?
Fontos, hogy mononukleózis esetén maradjunk otthon, így kisebb valószínűséggel fertőzünk meg másokat! Kezdjük el időben az otthoni kezelést, így elkerülhetjük a tünetek súlyosbodását, és az újabbak kialakulását! A kellemetlen tünetek általában 1-2 hónap alatt maguktól is megszűnnek, ám ezek célzott kezelésére és a gyógyulási idő lerövidítésére alkalmazhatunk vény nélkül kapható gyógyszereket vagy természetes készítményeket, módszereket. Például:
- pihenjünk sokat és gondoskodjunk a megfelelő alvásról
- igyunk sok vizet, gyümölcslevet, és más hidratáló folyadékot
- kerüljük a dehidratáló, vizelethajtó italokat, mint például a kávé, a tea, vagy egyes gyógyteák
- fogyasszunk immunerősítő ételeket és készítményeket
- fogyasszunk antioxidánsokban gazdag ételeket a gyulladások csökkentésére
Az immunrendszer erősítésére kiváló választás a Mannavita Imunex kapszula. A benne található, antioxidánsokban, mikrotápanyagokban és bioaktív egészségvédő vegyületekben gazdag spirulina, chlorella, kelp, litothamnion és Haematococcus pluvialis algák védik és erősítik immunrendszerünket, valamint fokozzák energiaszintünket, melynek köszönhetően az Imunex alkalmazásával hatékonyan csökkenthetőek a mononukleózis tünetei és a felépülés is felgyorsítható.
Emellett alkalmazhatunk vírusellenes készítményeket is, mint például a Mannavita Noni Gyümölcslé, vagy a Mannavita Grapefruitmag-kivonat.
Kiemelten fontos, hogy mono esetén soha ne adjunk aszpirint, vagy más acetil-szalicilsavat tartalmazó készítményt gyermekeknek vagy tinédzsereknek, mert az az úgynevezett Reye-szindrómához vezethet. Ez egy ritka rendellenesség, amely agy- és májkárosodást okozhat.
Kezelőorvosunk az otthoni kezelés kiegészítésére esettől függően kortikoszteroidokat tartalmazó gyógyszert is felírhat a torok és a mandula esetleges duzzanatának csökkentésére.
Milyen komplikációk léphetnek fel a mononukleózis súlyos eseteiben, illetve nem megfelelő kezelés következtében?
A mono általában enyhe lefolyású, azonban egyes esetekben a mononukleózisban szenvedő betegek elkaphatnak másodlagos fertőzéseket. Ezek közé tartozik például a torokgyulladás, a mandulagyulladás, vagy a szinuszok, az arcüregek fertőzései. Ritka esetekben egyeseknél a következő szövődmények is kialakulhatnak:
- hepatitisz, vagy hétköznapi nevén májgyulladás
- sárgaság
- vérszegénység, vagyis a vörösvérsejtek számának csökkenése
- trombocitopénia, vagyis a vérlemezkék számának csökkenése
- szívgyulladás
- idegrendszert érintő szövődmények, például meningitis, másnéven agyhártyagyulladás, vagy Guillain-Barré-szindróma
- duzzadt mandulák, amelyek akadályozhatják a légzést
- megnagyobbodott lép - gyógyulást követően ajánlott minimum egy hónapot várni, mielőtt bármilyen nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő tevékenységet végeznénk, hiszen a fertőzéstől megduzzadt lép ezek következtében megrepedhet
További tudnivalók
A mononukleózis tünetei ritkán tartanak 4 hónapnál tovább, sőt, a monoban szenvedő betegek többsége általában 2-4 héten belül teljesen felépül. A betegség során a mononukleózist is okozó Epstein-Barr vírus egy élethosszig tartó, inaktív fertőzést hoz létre a szervezet immunsejtjeiben. Nagyon ritka esetekben a vírushordozóknál Burkitt-limfóma vagy orr-garat karcinóma jelentkezhet. Klinikai vizsgálatok szerint az EBV szerepet játszhat e rákos megbetegedések, valamint bizonyos autoimmun betegségek kialakulásában is.
A fenti információk tájékoztató jellegűek és nem helyettesítik a szakorvosi tanácsadást és a személyre szabott kezelést. A tünetek hosszú ideig való fennállása, illetve azok súlyosbodása esetén forduljunk orvoshoz. A továbbfertőzés elkerülése erdekében a mononukleózisban szenvedők ügyeljenek a személyes higiéniára, és ha tehetik, ne menjenek emberek közé.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/PMC5770746/
https://www.cdc.gov/epstein-barr/about-ebv.html
https://www.cdc.gov/epstein-barr/about-mono.html
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1038/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26424648/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/PMC2846473/
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33734250/
